Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Testfelépítés és szaporodás

2011.08.22

 A macskáknak évente két szaporodási időszaka van, egy tavasszal és egy ősszel, amely minimálisan 4-7 napig tart, amennyiben a nőstény teherbe esik.

A hímek péniszén hátrafelé mutató tüskék találhatók, melyek a pénisz kihúzásakor hozzáérnek a nőstény vaginájának falához. A nőstényt ez az ovuláció megkezdésére serkenti, de mivel erre nem minden esetben kerül sor, a nőstények ritkán esnek teherbe az első párzás során. A tüzelő nőstények több hímmel is párosodnak, így előfordulhat hogy az egy alomba tartozó kölykeik több apától származnak. A szaporodási folyamat erős zajjal járhat, mivel mindkét állat hallatja a hangját. A zaj leginkább a harcoló macskák által kiadott hangokra emlékeztet.
A vemhességi időszak 63-65 napig tart.

Az alom átlagosan 3-5 kölyökből áll. A legelső alom általában a későbbieknél kisebb létszámú. A kölykök elválasztása 6-7 hetes korban történik meg, ivaréretté pedig (nőstények esetében) 4-10, illetve (hímek esetében) 5-7 hónap után válnak. Egy átlagos nőstény a nemileg aktív életszakaszában összesen akár 100 utódot is világra hozhat. A rekordot 1952-ben egy Dusty nevű texasi cirmos nőstény érte el, még a 18. életéve előtt, 420 utóddal. Az eddig ismert legnagyobb alom 15 kölyökből állt. A kölykök átlagos tömege 85 gramm.

 

A macskánál a vemhesség fizikai és személyiségi változásokat okoz. A fizikai változások közé tartozik a hasüreg megnagyobbodása, a hányás, a megnövekedett étvágy, a mellbimbók rózsaszínűvé válása és a tüzelési időszak elmaradása. A vemhesség végső stádiumában az állat fészkelőhelyet keres, gazdájához pedig egyre jobban ragaszkodik. Előfordul, hogy az egymással jó viszonyban álló nőstények segítik is egymást a szülés során.
A kölykök (a Fédération Internationale Féline ajánlása szerint) legkorábban 12 hetesen állnak készen arra, hogy új otthonba költözzenek, illetve akkor, amikor már készek elhagyni az anyjukat. A macskák 6-8 hetes koruktól sebészeti úton sterilizálhatók a nem kívánt szaporulat elkerülése érdekében. Ez a beavatkozás megelőzi az olyan szexualitással kapcsolatos magatartásformák kialakulását, mint a vizelettel történő terület megjelölés (a hímeknél) és a hívó szándékkal történő nyivákolás (a nőstényeknél). Amennyiben az állat az efféle magatartásformák elsajátítása után kerül kasztrálásra vagy ivartalanításra, akkor a viselkedésében ezek a jellegzetességek a későbbiekben is felbukkannak.
A házimacska és legközelebbi vad őse 38 kromoszómával rendelkezik. Jelenleg több mint 200 öröklődő genetikai betegség ismert, amelyek közül jónéhány hasonlít az embernél is fellépő genetikai rendellenességekre, egy részük pedig anyagcserezavarokat okoz.
A szőrzet színéért több gén felelős, kombinációjuk eltérő fenotípust eredményez. A szőrzet és a farok hosszát vagy hiányát egy-egy allél határozza meg, tulajdonságaikat pedig poligének befolyásolják. A macskáknál előfordul az albinizmus, amely öt allélhez kötődik, léteznek kék és rózsaszín szemű albínó példányok is.
A Laboratory of Genomic Diversity (National Cancer Institute, Frederick, Maryland, USA) által támogatott
 Cat Genome Project annak lehetőségeit vizsgálja, hogyan használható fel a macska az örökletes emberi betegségek, a fertőző betegségek és a génállomány evolúció működésének modellezésére.
2002 februárjában bejelentették az első klónozott macska születését. Copy Cat, avagy CC (az angol "Carbon Copy" - azaz Másodpéldány szó rövidítéséből) 2001. december 22-én jött világra, 2006 szeptemberében pedig 3 utódnak adott életet, melyek természetes módon születtek meg.

 

A macska testfelépítése

 

Látás

A macska szemében kb. kétezerszer több idegvégződés van, mint az emberében, így alkonyatkor szinte ugyanolyan jól lát, mint az ember a nappali világosságban. Sőt, éjszaka is biztonsággal tájékozódik. Szemének fényérzékenysége kb. hatszor jobb az emberénél, ráadásul szeme nem nyeli el a fényt, hanem visszaveri, és ezek a visszavert sugarak világítanak. A macska szemének látószöge 280 fokos (az emberé csupán 200), emiatt igen nagy területet képes megfigyelni maga körül. A macskaszem egyfajta védőhártyával is fel van szerelve, ami megakadályozza, hogy idegen anyagok kerüljenek bele. Emiatt az idős macskák szeme - szemben a kutyákéval - nem hályogosodik.

 

Hallás 

 

A macskák hallása is sokkal élesebb az emberénél, de még a kutyákét is felülmúlja. Észlelik az ultrahangokat is kb. 60 Hz-ig (az ember hallásának felső határa 20 Hz), sőt, minden hangot legalább háromszor olyan hangosan hallanak, mint mi. Az egerek pl. 40 Hz-es jelzéseket hallatnak, melyeket a macska kiválóan hall, így mindig nyomon tudja követni őket. És a macska nem is csak éles hallású, de egyenesen zeneszerető állat. Számtalan macskatulajdonos tud mesélni arról, milyen látványosan reagál kedvence bizonyos zenékre. Általában vannak kedvelt és kevésbé kedvelt hangszereik; egyes cicák még rá is támadnak a gyűlölt hangszerre vagy a "rossz" zenét játszó készülékre. (Az én cicámnak például a romantikus zene a kedvence ellentétben a család összes többi tagjával. Befolyásolni tehát nem igazán lehet az ízlésüket.)

 

Szaglás

Az orr a macskák leggyengébb érzékszerve, bár a szagok elég fontos szerepet játszanak életükben; segítik őket a tájékozódásban, a kommunikációban. Közismert, hogy a kandúrok vizeletükkel nyomot hagynak minden tereptárgyon, így tájékozódnak egymás vadászterületei felől. A macskák a röntgensugarakat például szag formájában érzékelik, mivel keletkezésükkor szagnyomok is kerülnek a levegőbe, és a cicák szaglószerve ezeket a finom vegyi impulzusokat is képes érzékelni.

 

 

Egyensúly

"A macska mindig talpra esik." - szól az ismert mondás. Körülbelül 3-4 méter az a magasság, amíg ez az állítás megfelel a valóságnak, tehát amíg a macskasérülések nélkül képes landolni a földön. Esés közben farkával kormányozza magát a megfelelő testhelyzetbe. Súlyának tehetetlenségi erejét kihasználva először a feje, majd testének elülső része, végül a hátulsó fele fordul esés közben normális helyzetbe. Puha, rugalmas talppárnái pedig nem csak a talajra érés ütődését tompítják, hanem járását is nesztelenné teszik.

 

Csontozat, izomzat

A macska csontrendszere a technikai felépítés csodálatos példája: védi a létfontosságú szerveket és rugalmas váza a többi testrésznek. Az állat mozgás közben tökéletesen ura testének; ügyessége, hajlékonysága bámulatra méltó. Hajlékonyságának titka az, hogy kulcscsontja csökevényes, vállízületei pedig nyitottak, így elülső lábait bármelyik irányba képes fordítani. Ráadásul csontjait több mint 500 akaratlagosan működtethető izom mozgatja. Reflexei, gyorsasága pedig egyedülálló.

 

Macskaértelem

A macska sokkal kevésbé tanulékony, mint a kutya, bár tény, hogy nem is falkaállat, tanulni pedig leginkább csoportban illetve csoporttól lehet. A macska inkább találékony, amihez nagyfokú intelligenciára van szükség. Ösztönei, kifinomult érzékei révén képes kombinálni, "gondolkodni". Éles megfigyelő, de csak azt figyeli meg, ami az érdekében áll. Az emberi akaratnak tehát nem lehet alárendelni, mert kényszer hatására sem lesz hajlandó vagy képes erre. Találékonyságára jellemző például az a történet, amiben egy cica rájött arra, hogy a verebek szeretik a kenyérmorzsát, ezért rákapott a kenyérlopásra és így csalogatta magához zsákmányát.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.